Képzeld csak el, hogy van mondjuk 10 darab almád, melyek közül ki kell választanod a legszebbet, legegészségesebbet. Hogyan jársz el? Végül is két járható utad van:

  1. Minden almát megvizsgálsz és értékelsz külön-külön. A végén pedig kiválasztod azt az almát, amelyikről a legjobb véleményed volt. Ez a leggyakoribb módja a választásnak, viszont buktatókat rejt magában: azzal, hogy egyenként vizsgálod az almákat, éppen az aktuális kedved, a fényviszonyok és egyéb szubjektív körülmények befolyásolják a döntést.
  2. Az almákat nem egyenként, hanem csoportosítva hasonlítod egymáshoz. Egymás mellé teszel két almát, és kiválasztod a jobban tetszőt. Ezt addig folytatod, amíg csak egy almád marad: a legszebb! Mivel mindig van viszonyítási pontod, soha sem fordulhat elő, hogy emlékekből kell döntést hoznod, hiszen a döntés mindig ott van a szemed előtt!

Mondanom sem kell, hogy a Versucity a második módszerre alapul. Van mondjuk N darab kép vagy videó, te pedig szeretnéd megtudni a köztük lévő hierarchiát. Elkezded tehát kiválasztgatni a fél-véletlenszerűen megjelenített képpárok közül a tetszetősebbet. A választott kép pozíciója erősödik, feljebb kúszik a ranglétrán, a másik kép pedig veszít az erejéből, így gyengül majd a pozíciója.

Minél többet kattintasz tehát, annál valószínűbb, hogy az aktuális ranglista a te személyes véleményedet tükrözi. Neked ehhez csak kattintgatni kell, hiszen a rendszer elvégzi helyetted a nehezét: összepárósítja a képeket, és számolja a végeredményt.


by frantzdae.
(c) Versucity Labs.
http://www.versucity.com